Sárhida
Legyen ez a kezdölapom!

Google

Sárhida
 
Sárhidáról...
 
Sikeres emberek...
 
Sárhidai szervezetek
 
Látogatottság:
Indulás: 2004-07-03
 
Friss hírek
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
A faluról....(Új)
A faluról....(Új) : Sárhida története...

Sárhida története...

  2005.10.23. 00:05


Ez a leírás 1971-ben készült.

Nagyon köszönöm Pete Lászlónak, aki megőrizte és átadta!

Az eredeti formában, csak apró javításokkal adom közre!

Olvassátok el!

Érdekes és talán egy kicsit tanulságos is, tekintettel a keletkezés korára ....

 

 

 

SÁRHIDA TÖRTÉNETE

 

 

Honnan származik Sárhida község neve? Kik voltak községünk első lakói? Izgató kérdések ezek. A sárhidaiak is megpróbáltak választ adni.

Egyik magyarázat:

Régen a sárhidai lakosok Csatárba jártak templomba. A két község között mocsaras terület volt. A mocsaras részeket földdel töltötték fel, így egy földhidat kaptak. Mivel a földhíd esős időben sáros, ezért sárhídnak nevezték. Talán erről a sárhídról kaphatta a falu a nevét.

Másik elgondolás:

A község területe egy Sárhida nevű nemes emberé volt. Ennek két lánya volt. A lányokat Balogh és Pete nemesek vették feleségül. Ezeknek az ivadékaiból származnak a Balogh és Pete nevűek, akik ma is a falu lakóinak többségét adják.

Ez a magyarázat nagyon hasonlít ahhoz a mondáshoz, melyet Arany János dolgozott fel, "Rege a csodaszarvasról" című költeményében. Ebben a mondában van szó Ménrótról, akinek két fia volt. Hunor és Magyar. Hunor leszármazottjai a hunok, Magyar ivadékai a magyarok

 A mondáról tudjuk, hogy tartalmaznak történelmi igazságot és lehet, hogy a két magyarázatban is van olyan részlet, ami igaz.

 

Milyen utalásokat találunk az oklevelekben Sárhidára vonatkozóan?

 

1382-ben említik a régi írások a falu nevét. A SÁRHIDAI Fodor Jánosnak volt a község határában birtoka. /Ebben az időben az i betűt y-nal írták./

14o8-ban a nádori közgyűlésen szó volt őr Jánosról, akinek a felesége révén Sárhidán volt tulajdona.

1411-ben feljegyezték, hogy Sárhidán Gál nevezetű család lakott.

1463-ban találkozunk a SÁRHYDAI nevezetű családokkal is, akiknek a község határában volt szintén birtokuk.

1496-ból származó írás említi a SÁRHYDAI Pethe Mihály nevét. /Régebben a Pete nevezetűeket th-val írták./

1512-ben a következő sárhidaiakról volt szó: Hencsei, Gálfi, Pethe Miklós, Csentricz Péter.

1542-ből származó jegyzőkönyvet őriznek a zalavári levéltár iratai között, amelyet Zalaegerszeg kifosztásáról írtak.

A veszprémi püspök panaszt tett, mert karácsony táján a környék nemesei és azoknak szolgáik Egerszeg várát és templomát kirabolták. A templomból elvitték a kelyheket, kereszteket, papi díszeket, és az épületből erődítményt készítettek. A városból, pedig elhajtották az állatokat is.

Nem elégedtek meg a nevezettek Egerszeg kifosztásával, hanem Nova mezővárost is kifosztották. A két város és a környékén lévő falvak, így Sárhida is, a veszprémi püspök tulajdona volt. Több éven keresztül a veszprémi püspök nem kapta meg a bor- és egyéb termények tizedét sem. A jegyzőkönyv felsorolja azoknak a neveit, akik a két várost; és környékét elfoglalták.

SÁRHYDAI Pál neve is szerepel a felsorolásban. A jegyzőkönyvet latinul írták és ebben Sárhydai Pál, Paulus de SÁRHYDA néven szerepel.

1641-ben a törökök felégették a feljáró út mellett lévő falut. A község a Késa-út mellett lehetett. A török dúlás után a házakat védettebb helyre telepítették, így kerültek a házak a mostani település helyére. A törökök ezeket a házakat nem látták és veszély esetén könnyű volt a menekülés a közeli erdőbe.

A faluban meglévő régi házakat, Balogh Pálné és Pete Ferenc házait, ebben az időben építhették. Ekkor még nem ismerték a vasszöget, a tetőléceket faszögekkel erősítették egymáshoz. A szőlőhegyen meglévő régi pincék között lehetnek olyanok, amelyek még 1641 előtt készültek.

A török időben a sárhidaiak Bakra jártak templomba. /Ekkor ennek a falunak Nog Bok volt a neve, azaz Nagy-Bak. Volt még egy másik Bak is./

1756 után a környék egyházi központja Csatár lett. Mária Terézia elrendelte az anyakönyvvezetést, így ettől az időtől kezdve pontos feljegyzések vannak a születésekről, házasságkötésekről, elhalálozásokról. A feljegyzéseket kezdetben latin nyelven végezték, majd az 18oo-as évek után magyarul. A születések száma nagyon magas ebben az időben, de magas a meghaltak száma is. A halottak száma fele egy éven aluli gyermek. A halál okának legtöbb esetben a kehét és a torokgyíkot említik a gyermekek esetében, az öregeknél pedig a vízibetegséget. Napjainkban alig akad gyermek halál, hála az orvostudománynak.

 

Néhány adat a csatári anyakönyvek feljegyzéseiből:

 

A születési anyakönyvben az első Sárhidára vonatkozó bejegyzés:

Pete Ferenc 1756-ban született február 11-én

             Apa: Pete Mihály

             Anya: Simon Róza

             Keresztszülők: Horváth István és Tóth Krisztina

A házassági anyakönyvben található bejegyzés:

     1759. április 3o-án meghalt Pete István 80 éves korában. /Ő még gyermekkorában láthatta a törököket/

175o körül a következő nevű családok éltek Sárhidán:

Balogh, Buda, Palási, Doszporth, Horváth, Kelemen, Kiss, Kováts, Nagy, Kustán, Móricz, Megyesi, Pais, Pete, Simon, Tavasz, Tóth.

A régi írások azt bizonyítják, hogy Sárhida igen régi település. A község nevét valószínűleg az itt lakó Sárhidai nevű családoktól kapta. A régi lakóknak a leszármazottjai a mai napig is itt élnek. Másoknak a nevét a dűlők neve őrzi, így Gáfi a Gálfy, a Csenteric pedig a Csentericz család nevét.

 

 Bemutatunk két régi iratot, amely Sárhidára vonatkozó adatot tartalmaz:

 

Első: 177o /Most 2ol éves/

Adásvételi szerződés, amelyet részben latinul, illetve magyarul írtak.

A szerződés lényege a következő:

Visi Kovács János és felesége az Alsó-Bocföldi hegyen lévő szőlőjét eladta a sárhidai nemes Pete János uramnak és hites társának Szunyog Katalin asszonynak. Az eladási ár 1oo Ft. Az alsó szomszéd Tóth István, a felső pedig Pete László. Mivel írni nem tudtak, a kezük vonásával erősítették meg az egyezséget.

A keltezés: 177o. július 22.

 

Második: 1788

Pete István és házastársa Visi Trési 6 forintért megvásárolta a bocföldi Alsó-hegyen lévő hegyvámot, amely Visi Jutka tulajdona volt. Ezt a vámot mindaddig használhatja Pete István és házastársa, amíg azt Visi Jutka, vagy valamelyik leszármazottja ki nem váltja. A kiváltás időpontja mindenkor Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Az egyezséget kézfogással is megerősítették. Keltezés; Zalaegerszeg, 1788. január 27

 

 

 

Az iskola története.

 

182o-ig Sárhidán nem volt tanító, aki a gyerekeket oktatta volna. Addig Csatárba jártak a gyerekek iskolába. Nagyon kevesen tudtak ekkor még írni, olvasni.

A falu legelső tanítója Babits Ferenc volt. Iskolaépület ebben az időben még nem volt. Valamelyik házban béreltek egy szobát és ebben tanítottak. A tanítókat gabonáért szokták fogadni. Többnyire leszerelt katonák, vagy iparosok oktatták a fiatalokat.

Korcsmár Györgyöt, aki 1865 táján járt iskolába, olyan tanító tanította, aki-nyolc évig katona volt az osztrák hadseregben, közben megtanult írni és olvasni, majd leszerelt  és tanító lett.

1868-ban hozták azt a törvényt, hogy minden gyereknek a kötelessége iskolába járni. Sárhidán csak l0 év múlva épült fel az iskola, a mostani régi iskola és a kanászház között. 1878 után aztán megindult a rendszeres elemi oktatás. Az iskola zsúppal volt fedve. Hamarosan leégett ez az épület. A régi iskola helyén építették fel az újabb épületet, amelyet aztán 1932-ben átalakítottak. Ez a mostani régi iskola. 1952-ben építették a kéttantermes iskolát, majd 196o-ban négyre emelkedett a tantermek száma Sárhidán.

1923-ban még csak egy tanítója volt az iskolának, 1923 és 1946 között két nevelő oktatta a fiatalokat.

Jelenleg négy osztályba járnak a sárhidai gyerekek és 5 nevelő tanítja őket.

Sárhida községben többnyire olyan lakosok voltak, akiknek mindössze 2-3 kh. földjük volt. A község lakosságának több mint a fele kénytelen volt summásnak menni, hogy a kenyeret megkeresse. Ezek az emberek nem gondolhattak arra, hogy gyermekeik felsőbb iskolába kerüljenek.

1878-193o között /több mint 5o év/ nem tanult tovább egy sárhidai fiatal sem. A felszabadulás után jelentős volt a változás ezen a téren is.

Felsoroljuk azoknak a nevét, akik Sárhidán jártak iskolába, majd főiskolán ill. egyetemen fejezték be tanulmányaikat.

     Tanár: Kiss Adél, Némethy Lili, Némethy Piroska

     Orvos: dr. Balogh András

     Mérnök: Billege Sándor, Gecseg Miklós, Némethy Miklós, Pete Imre, Pete Jenő,                                 Pete Nándor, Vörös Miklós

     Jogász: dr. Kása Tibor, dr. Kiss Sándor

     Gyógyszerész: Korcsmár Róza

     Pap: Vörös István   

     Egyetemi hallgató: Gecseg Rozália, Kása Gyula

 

 

Az utolsó negyedszázad jelentősebb eseményei

 SÁRHIDA  FELSZABADULÁSA

 

Községünk 1945 március 31-én szabadult fel, délután 5-6 óra között.

Erre a napra jól emlékeznek a sárhidaiak, mert nagyszombat volt és a feltámadási körmenet elmaradt.

Zalaegerszeget március 29-én /nagycsütörtökön/ szabadították fel a szovjet csapatok A városban jelentéktelen harcok voltak. Közben megérkeztek a 279-es német hadosztály csapatai Bak felől és Csatár- Besenyő között kemény harc kezdődött. A harcok során e községekben sok ház leégett.

Sárhidán a németek nem foglaltak tüzelőállást, így harcok nem voltak. Néhány lövedék Sárhida területére is csapódott, de áldozatot nem követeltek. A német hadosztályt a szovjet csapatok visszaverték és azok visszavonultak. A mi falunkban nem halt meg senki a felszabadulás során.

Március 31-én délután 5 óra tájban Petend-hegy irányában jöttek a szovjet katonák. Egymás mellett jöttek csatárláncot alkotva, a réthez érve már az utolsó német alakulatok is elhagyták a falut, csak a köves út helyett a Haramia úton menekültek.

A szovjet katonák a Mise úton jöttek fel a faluba és a Felső fél házait átkutatták. A járművek a sárhidai Válicka hídon át jöttek be a község határába. Ezt a hidat a németeknek nem sikerült felrobbantaniuk. A magyar katonák közül sokan a faluban maradtak, civil ruhába öltözve várták be az oroszokat. Az első szovjet katonák barátságosan viselkedtek, németeket kerestek és enni kértek. A húsvéti sonkából sok szovjet katona falatozott. A falu lakossága nagyon félt az oroszoktól. A németek és a nyilasok értették a módját, hogyan kell a lakosságot megfélemlíteni. Az értékesebb holmikat igyekeztek a lakosok biztonságos helyre elrejteni. Elásták a ruhákat, boroshordókat, stb.,

Az a hír járta, hogy a templomokat az oroszok felgyújtják, vagy szétlövik, a felszerelést tönkreteszik.

Nagy volt az ijedelem, mert éppen akkor jöttek az orosz katonák, amikor az egyik sírba ásták el a kegytárgyakat, ruhákat. A szovjet katonák megnézték a felszereléseket és a rossz emberekre hivatkozva segítettek az értékeket biztonságos helyre tenni.

Egy másik alkalommal bementek a templomba, de a várt rongálások és gyújtogatások helyett a katonák az oltár elé térdeltek és imádkoztak, majd keresztet vetve felálltak és eltávoztak.

 

Hogy indult el az élet?

Az első napokban mindenki csak várt. Sokan még hittek abban, hogy a németek majd visszajönnek, Szálasi a Kettős-csárdában még néhány héttel előtte arról beszélt, hogy biztos a győzelem, mert a németek bevetik a csodafegyvert, így hát nem csoda az, hogy várakoztak.

A paraszt ember nem bírja a tétlenséget, különösen tavasszal nem. Szántani, vetni kell, a krumplit, kukoricát földbe kell tenni, a szőlőt metszeni, kapálni kellett. A bátrabbak elkezdték a munkát, a többiek pedig követték őket. Hisz akármilyen világ is lesz, enni kell.

Kása György a húsvét utáni napokban már megkezdte a trágyahordást, pedig kerülgetni kellett a szovjet járműveket.

Az iskolában is megkezdődött a tanítás. A szovjet csapatok megérkezése előtt már több héten át nem volt tanítás, mert az iskolában hunyadista alakulatok tartózkodtak. Bár sokan féltek attól, hogy az oroszok összeszedik a gyerekeket és elviszik azokat Oroszországba. Nem vittek el a faluból egy gyereket sem.       

Említsük meg azt is, hogy a németek ugyanakkor elvitték a 15 évnél idősebb gyerekeket, akik közül sajnos nem érkezett vissza mind. Szabó László Franciaországban halt meg, és nem az oroszok vitték el Balogh Ferenc szekerét és lovait sem.

Természetesen történtek olyan dolgok is, amelyekre nem szívesen emlékeznek vissza az emberek, de hát akkor még háború volt.

A falu felszabadulása után úgy két héttel gyűlésre hívták össze a falu lakóit a kovácsműhelybe. Sárhidán az iskolán kívül ez volt ez egyetlen középület.

Wéber és Toplak nevű személyek tartottak gyűlést. Arról beszéltek, hogy új világ kezdődik Magyarországon. A nagybirtokokat ki fogják osztani, ezért majd meg kell alakítani a földosztó bizottságot.Mindenekelőtt a  kommunista pártot kell létrehozni a mi falunkban is. A falu lakosságát nem a szép szó erejéig kell meggyőzni, olyan kijelentéseket tettek, hogy sokáig Sárhidán is félni kezdtek, majd megkezdődött a pártok szervezése. Községünkben három párt alakult.

                A Magyar Kommunista párt, elnöke: Soós Gyula

                A Nemzeti Parasztpárt, Elnöke: Borda Jenő                                                           

                Független Kisgazdapárt, elnöke, Gecseg János                

                A Nemzeti Bizottság elnöke: Tornyos György

A kommunista párt és a nemzeti parasztpárt tagjainak száma a megalakulás idején 1o-nél kevesebb volt. Legtöbb tagja a Független Kisgazdapártnak volt.

 

A földosztás története.

Április közepe táján az iskolában gyűlés volt. Itt bejelentették, hogy a baki uradalom területéből a sárhidaiak is kapnak 2oo kh. földet. Megalakult a Földosztó Bizottság.

          Tagjai:     Koós László elnök .

                          Bakos József jegyző

                          Gecseg Ferenc

                          Tornyos János

Az első határozat az volt, hogy mindenkinek annyi földet adnak, hogy meglegyen a 7 kh.. Ezt a határozatot nem lehetett megvalósítani, mert nem elegendő a kiosztható föld.

Végeredményben 5 kh. földet lehetett azoknak adni, akiknek nem volt, illetve ennyire lehetett kiegészíteni.

Kiosztottak még 23 házhelyet is, amelyeknek területe 5oo n.öl volt. Végeredményben 2oo kh. szántó és 1o kh. került kiosztásra a sárhidaiak részére.

Az igazságos elosztás érdekében a területet felosztották és a cövekekre számokat írtak. A számokat pedig kalapba tették és mindenki húzott egy számot. A felosztásnál ügyeltek arra, hogy mindenki kapjon gabonával bevetett és takarmánnyal bevetett területet is. Ez a felosztás csak ideiglenes volt. A gabona betakarítása után történt meg a végleges elosztás. Összesen 42 család kapott földet.

1946-ban 6 család kiköltözött Fehérmajorba. Ezek; Kovács Ferenc, Rákosa Ferenc, Bakos József, Pete Ferenc, Vörös Sándor. A települést Újfenyősnek nevezték el.

Nagy gondot okozott az ivóvíz hiánya. Végül 5o m mély kutat fúrtak. A kút sokba került a lakóknak, mert minden méterért 5o kg búzát kellett adni a kútásónak A  kút költségeit a 23 házhelyet kapott személy fizette. Nagy gond volt a községtől 3 km-re lévő juttatott föld megművelése, trágyázása, a termények hazahordása. Az újgazdák többségének nem volt befogós állata, gazdasági felszerelés. Voltak a községben olyan személyek is akik ezeket az újgazdákat lenézték, csúfolták. Jellemző hogy az új települést Kaptalak-nak nevezték el gúnyosan, de némileg találóan.

A termelőszövetkezet megalakulása után a lakók lebontották az épületeket Fehérmajorban és beköltöztek a faluba. Jelenleg csak Rákosa Ferenc lakik még ott.

A termelőszövetkezet megalakulása

1959. őszén egymás után alakultak meg a zalai falvakban a termelőszövetkezetek. Bakon történt kézigránátos merénylet után kezdődött meg Bak és környékének a beszervezése.

A magyar parasztságnak évezredes vágya volt, hogy földet kapjon és azon gazdálkodjon. Az 1946-os földosztásnak azért örült, mert vége lett a cselédsorsnak és önálló gazdálkodó lett. Nehezen értették meg azt, hogy miért nem lehet tovább is önállóan gazdálkodni. Azért adták a földet 1945-ben, hogy most meg elvegyék?

A közös gazdaság nem tud annyit termelni, mint a szorgalmas egyéni gazdaság összesen. Nem lesz kenyér, hús, tej, stb. Mi lesz az öregekkel, miből fognak megélni, ha már nincs föld? Miért vált szükségessé a mezőgazdaság kollektivizálása?

A 3-4 kh. nagyságú területeken nem lehetett nagyüzemi módon gazdálkodni. A korszerű, eredményes módszereket csak több száz, vagy ezer kh-as területeken lehet gyümölcsöztetni. Az öregekről is történik majd gondoskodás. Ezeket az érveket mondták el azok akik a termelőszövetkezetek megalakítása érdekében agitáltak.

1959. december 3-án este tanácsülés volt. Szó esett ezen az ülésen arról, hogy várható a Tsz szervezők érkezése. Bakon már ekkor folyt a szervezés, Billege Sándor vb. elnök azt is bejelentette, hogy a sárhidai rétet árkolni fogják és a munkások a tanácsteremben fognak lakni. Másnap december 4-én 9 óra tájban egy kék színű teherautó állt meg. Rajta kb.1o személy ült és ágyakat hoztak. A tanács előtt kezdték az ágyakat lerakni, mikor Gecseg János bácsi megkérdezte, hogy az árkot jöttek-e ásni, mire a válasz "nem" volt. A Zalai Kőolajipari Vállalat dolgozói jöttek a termelőszövetkezetet megszervezni.

Így kezdődött: Az első napokban csak kevesen írták alá a belépési nyilatkozatot. A harmadik, negyedik napon aztán egyre többen jelentkeztek a Tsz-be. December lo-én már mindenki aláírta a belépést. Az alakuló gyűlés december 12-én este volt.

A gyűlésre visszaemlékezve megállapíthatjuk, hogy az emberek arcáról leolvasható volt a bizonytalanság. Mi lesz velünk? Hogy fogunk élni? A gyűlés a két tantermes iskolában volt. Az elnökségben ott voltak az agitálók vezetői is. Kovács Béla a járási tanács elnökhelyettese, Nagyváradi Mihály a zalaszentmihályi tsz. elnöke, dr.Tóth József a járási tanács elnöke. Megválasztották a vezetőséget. Tagok; Némethy Miklós, Pete Ferenc, Pete Nándor, Soós Zsigmond, Gecseg Nándor, Balogh Dezső. A tsz elnöke Pete Ferenc lett.

Mi legyen a neve a tsz-nek. Több javaslat hangzott el, végül Doszpoth Bertalanné javaslatát fogadták el így a közös gazdaság neve Egyetértés TSZ. lett. A tagság hangulatát legjobban Pete Ferenc tsz elnök felszólalása fejezte ki.

10 év távlatából visszatekintve megállapíthatjuk, hogy nem csak szomorú és nehéz napok jöttek, hanem voltak vidám és örömteli időszakok is. A sárhidai föld ma is biztosítja a megélhetést azok számára, akik a paraszt mesterségben dolgoznak.

 
Aktuális:Nyaralás és amire szükséged lehet
 
Hasznos oldalak
 
Zenei oldalak(MP3)
 
Egy kis humor...
 
Amire szükséged lehet!
 
Játékok!
 
Ide éredemes kirándulni!
 
Érdekes...
 
Ajánló:barátok lapjai
 
Bölcsességek
 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints